Ha letol a rendőr a belső sávban...
2018. május 23. írta: Védőügyvéd

Ha letol a rendőr a belső sávban...

Kiprovokált gyorshajtások?

A napokban bejárta a híroldalakat és a közösségi médiát az a hír, miszerint a rendőrség "trükközik" a gyorshajtásokkal, új módszerekkel "vadásznak".

Figyeljetek!!

Elkészült a 8-as fôút Veszprémig. Ezzel együtt megszületett egy új taktika a gyorshajtás ellen. 
110-es táblánál a belsô sávban megérkezik mögéd egy fehér Audi és agresszîven “tolni” kezd. Persze reflexbôl gyorsítasz és probálsz helyet keresni a jobboldali sávban, hogy elengedd. Érkezik (indokolatlanul) egy 70-es korlátozó tábla, majd 20m múlva felkapcsolja a villogót az álcázott Audis fakabát.
Így ma sikerült 70-es táblánál 148km/h produkálnom. (Új egyéni túllépési rekord)
Megmutatták a felvételt, ahogy átszáguldok a 70-es táblánál.. és már jöhet is a bankkártyás fizetés.

Update:
A sok negatív kommentre válaszolva:
Valóban hibáztam, mert gyorsan hajtottam.
Elismertem a sebességtúllépést, kifizettem a büntetés. Panaszt nem teszek. Írtam egy posztot, hogy másokkal ne történjen meg ez.

Update2: Fontos! 
Sokan írtátok, hogy a megoldás “befékezni” a rendőr vagy a tolakodó előtt. Ezt még véletlenül sem szabad! Ilyen tempónál vétlen emberek halhatnak meg!

(egy Facebook-poszt név nélkül)

audi.jpg

Aki már közlekedett kocsival életében, ismerős számára a szituáció: megjelenik mögötte a belső sávban a felső kategóriás útitárs (az M7-esen opcionálisan anya lábai a műszerfalon), rátapad a hátsó lökhárítóra és miközben szinte karcolja a szalagkorlátot, az agyunkig tolja a xenon-fényszórókat...

A jelenség életveszélyes: a biztonságos követési távolság a két másodperc alatt megtett úttal egyenlő. Azaz 130km/h sebességnél 72 méter, 160km/h esetén már 89 méter! Számos írás foglalkozott a közelmúltban azzal, hogy miként kell és lehet szabályosan, biztonságosan közlekedni. Ebben az írásban azt a jelenséget vizsgálom, amiről az internet népe beszámolt.

Két pontban összefoglalom, mit gondolok a "letol a rendőr, majd megbüntet" jelenségről:

1. Nem biztos, hogy valóban létezik.

2. El tudom képzelni, hogy szó szerint úgy történt, ahogy a leírásban szerepel.

Nézzük viszont részletesebben is:

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) cáfolta, hogy a leírt jelenség létezne.

A rendőrség a szokásos, bírósági tárgyalótermekből jól ismert gondolatmenettel indokol: Nem történik ilyen, mert a rendőrök ezt nem tehetik meg. Tehát ha jogszabály valamit tilt, akkor nem is történhet úgy, a rendőr biztosan nem követ el jogsértést. Ez nyilvánvalóan hibás logika, hiszen mindenki számos esetet ismer a saját életéből, amikor valami nem úgy történt, ahogy a szabályok előírják. A rendőrség szóvivője természetesen a rendőrség érdekét képviseli, a rendőrségi álláspontot ezért nem is érdemes különösebben elemezni. Annyit azért még meg kell jegyeznem az ORFK nyilatkozatához, hogy "a rendőr nem érdekelt a bírságolásban" érv mosolyra ad okot: persze, anyagi részesedése nincs belőle. Ugyanakkor kissé hihetetlennek tűnik, hogy megdicsérnék azt a rendőrt, aki egyetlen autóst sem bírságol meg...

Különbséget kell tennünk két eset között:

A) A sofőrt a mögötte haladó "letolja" az útról, azaz agresszíven rátapad az előtte haladó lökhárítójára, a biztonságos követési távolságnak csupán a töredékét tartja (olykor 1-2 métert), közben pedig dudál és villog.

B) A sofőr látja, hogy mögötte közeledik egy gyorsabb jármű, és ahelyett, hogy sávváltással biztosítaná a továbbhaladását, elkezdi nyomni a gázt és fenntartani a két jármű közötti távolságot, átlépve a sebességhatárt. Ez utóbbira is bőven akad példa az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon.

Az utóbbi (B) eset közlekedési szabálysértés, ez vitathatatlan.

Amit mindenki véssen az eszébe: maga a módszer, az előttünk haladó autó "letolása" ("A" eset) nem szimpla bunkóság, hanem bűncselekmény: közúti veszélyeztetés.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 234. § (1) bekezdése szerint a közúti veszélyeztetés bűntettét az követi el, "aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki."

A törvény nem önmagában a veszélyeztetést bünteti itt, hanem a veszélyhelyzet szándékos okozását. Közúti veszélyeztetés valósul meg, ha valaki, akire a KRESZ vonatkozik, annak szabályait megszegve szándékosan olyan helyzetet teremt, amelyben emberélet, illetőleg testi épség kerül veszélybe. (A "letolással" párba állítható a  sajnos - városban és országúton egyaránt nagyon gyakori - de ugyanilyen veszélyes "hirtelen, pedagógiai jellegű satufékezés", amely szintén közúti veszélyeztetés.)

Ha a hír igaz, a rendőr ezzel a magatartással bűncselekményt követ el, méghozzá többet is: a Btk. 305.§ szerint hivatali visszaélés bűntettét követi el az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél.

Ha valakit a rendőrautó elkezd tolni az országúton, majd amikor a sértett (igen, itt inkább sértettről beszélhetünk, mint szabálysértés elkövetőjéről) már átlépi a sebességhatárt, intézkedésbe kezdenek vele szemben. Ennek az eljárásnak nem lehet eredménye a civil autós elmarasztalása: a bizonyíték, a gyorshajtásról szóló felvétel ugyanis bűncselekmény útján, de legalábbis tiltott módon beszerzett, amely nem használható fel az érintett ellen. Másik oldalról, a rendőrök ezzel - halmazati büntetésként - összesen 4 év 6 hónap szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeket követnek el. Ha nem is kellene búcsút inteniük a rendőri pályának, súlyos joghátrányt jelentene számukra egy ilyen eljárás.

Pontosan a leírtak bűncselekmény volta az, ami miatt van bennem kétely a híradások valódisága iránt: túl nagy a kockázat, a rendőrök a pályafutásukat, szabadságukat, saját és mások életét is kockáztathatják egy ilyen magatartással. Miért tennék akkor? Ezt a kérdést nem nekünk kell megválaszolni, de az aggályok arra mindenképpen elegendőek, hogy kellő szkepticizmussal fogadjuk akár egyik, akár másik oldal álláspontját a történtekről.

Mit tehetünk, ha letol a rendőr az útról, és még meg is akar büntetni?

Ha egyedül vagyunk, nincs fedélzeti kameránk, nincs tanúnk, nagyjából semmit. Hitegetés helyett az a realitás, hogy a két rendőrnek mindig igaza lesz velünk szemben. Természetesen nem arra szeretnék bárkit is bíztatni, hogy egy ilyen jogellenes eljárást ne kifogásoljon, csupán azt jelzem, hogy "nem ő az esélyes" és ne csodálkozzon, ha nem az ő javára fognak dönteni az eljárás során. Arról nem beszélve, hogy ha bűncselekménnyel vádoljuk az eljáró rendőröket, a hatóság túlérzékenysége esetén még egy hamis vádba is beleszaladhatunk. A nyilatkozatokkal tehát óvatosan...

policechase.jpg

Ügyvédként bátorítok mindenkit, akit jogsérelem ér, hogy erre hivatkozzon, kifogásolja a hatóság eljárását. Ha úgy érzi, hogy a rendőrség hajszolta bele egy szabálysértésbe, a felelősségét ne ismerje el. A bizonyításban segíthet  a kamera: sajnos már nem csak a közlekedési dashcam-videók őshazájában, Oroszországban, hanem nálunk is egyre inkább szükség lehet rá a közlekedési morál romlása miatt. Egy nagyobb, nagy értékű gépkocsiba néhány tízezer forintért kaphatunk előre-hátra néző, folyamatosan rögzítő kamerákat, amelyek segítségével egy ilyen szituáció bizonyítása kifejezetten könnyű lehet.

Egy dolgot azonban ne felejtsünk el: ezek a kamerák nem csak a többiek jogsértéseit rögzítik, hanem a mieinket is.