Reintegrációs őrizet, avagy az otthon tölthető börtönbüntetés - "jár", vagy "nem jár"?
2017. január 29. írta: Védőügyvéd

Reintegrációs őrizet, avagy az otthon tölthető börtönbüntetés - "jár", vagy "nem jár"?

Börtönpletykák helyett a tények

Számos megkeresést kapok elítéltektől és családtagjaiktól, hogy mikor van lehetőség reintegrációs őrizet kezdeményezésére. Sokan teszik fel úgy a kérdést, hogy "nekem most jár, vagy nem jár", ez ihlette az írás címét is, a téma azonban nem ilyen egyszerű. A börtönökben gyorsan terjedő (és változó) pletykák sokszor nélkülözik a valóságalapot, viszont az elítéltek a kiszolgáltatott helyzetük miatt nem tudják, mi az igazság, kinek hihetnek. Az írásomban igyekszem összefoglalni a reintegrációs őrizettel kapcsolatos törvényi szabályozást.

Mi az a reintegrációs őrizet?

A reintegrációs őrizet egy Magyarországon 2015 óta létező intézmény, amely lehetővé teszi végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek egyes csoportjainak, hogy a büntetésük utolsó néhány hónapját ne a bv. (=büntetés-végrehajtási) intézetben, hanem otthon, családi körben töltsék el egyfajta házi őrizetben, munkavégzési lehetőség biztosítása mellett azért, hogy az elítéltek a társadalomba és a családi, munkahelyi környezetükbe minél gyorsabban, minél könnyebben visszailleszkedhessenek. 2017. január 1-től ennek szabályai megváltoztak és az elítéltek a korábbinál kedvezőbb feltételek mellett élhetnek e lehetőséggel.

Mert hogy ez egy lehetőség, tehát - hogy a címbeli kérdésre válaszoljak - sajnos NEM JÁR senkinek. Ez ugyanis csupán egy lehetőség, amelyet az elítélt, vagy a védője kérelmezhet, ezt - a törvényi feltételek fennállása esetén is - a bv. intézet véleményezi és a végső döntést a büntetés-végrehajtási bíró fogja kimondani. A reintegrációs őrizet nem alanyi jog, azt a bíróság adhatja meg, vagy utasíthatja el, amennyiben azt az elítélt esetében nem látja célszerűnek. Ezért is fontos, hogy a kérelem jól összerakott, megalapozott legyen, amihez célszerű ügyvéd segítségét igénybe venni.

Mennyi a reintegrációs őrizet maximális tartama?

Fontos, hogy milyen bűncselekmény miatt történt az elítélés: A reintegrációs őrizet időtartama legfeljebb 1 év, ha gondatlan bűncselekmény miatt ítélték el az elítéltet, egyéb esetekben legfeljebb 10 hónap.

(Forrás: magyarhirlap.hu)

Ki helyezhető reintegrációs őrizetbe?

Akarata ellenére senki, tehát ezt az elítéltnek kifejezetten vállalnia kell.

Gondatlan bűncselekmény miatti szabadságvesztés esetén bárki.

Szándékos bűncselekmény esetén a törvény további feltételeket határoz meg:

  1. Az elítélés alapjául szolgáló bűncselekmény nem lehet ún. "személy elleni erőszakos bűncselekmény" (ezek körét a Btk. 459.§ (1) bekezdés 26. pontja határozza meg, de ilyen például. az emberölés, a testi sértés, a szexuális erőszak és a rablás).
  2. Nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, akit nem első alkalommal ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre, és visszaesőnek tekintendő (tehát ha nem visszaeső, akkor nem számít, hogy nem első alkalommal ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre).
  3. Az ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama maximum 5 év lehet.

E feltételek megléte esetén sem helyezhető az elítélt reintegrációs őrizetbe, ha:

  1. Van további végrehajtandó szabadságvesztése.
  2. Más ügyben előzetes letartóztatásban van, amit a jogerős büntetés végrehajtására félbeszakítottak.
  3. Az elítélt fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették (a szabályok be nem tartása miatt).

Hova kerül az elítélt, ha a bíróság reintegrációs őrizetbe helyezi?

Haza. Az elítéltnek a kérelemben kell megjelölnie egy lakást (az ott tartózkodás jogcímét is igazolni kell, tehát hogy tulajdonosa, vagy bérlője, esetleg szívességi használója), amit (és a hozzá tartozó bekerített területet) nem hagyhat el, az alábbi kivételekkel:

  • Bevásárlás
  • Gyógykezelés
  • Tanulmányok folytatása
  • Munkavégzés

Fontos, hogy ezek nem "automatikusan", hanem kizárólag a bíróság határozatában engedélyezett módon végezhetőek. Aki tehát bírói engedély nélkül megy bevásárolni, dolgozni, orvoshoz, stb. az megszegi a reintegrációs őrizet szabályait és akár mehet is vissza a börtönbe!

Az elítélt mozgása, a szabályok megtartása személyes ellenőrzés mellett elektronikus távfelügyeleti eszközökkel is ellenőrizhető.

(Forrás: www.parolelawyertx.com)

Hogy lehet kérni a reintegrációs őrizetet?

A bv. intézet hivatalból vizsgálja a feltételek meglétét és pozitív esetben tájékoztatja a lehetőségről az elítéltet. Az elítéltek jellemzően azonban szeretik saját kezükbe venni a sorsukat és maguk kezdeményezik akár közvetlenül, akár ügyvédjük útján.

A kérelmet a bv. intézet véleményezi, a pártfogó felügyelő pedig környezettanulmányt készít a kérelemben megjelölt lakásról. Az iratokat a bv. intézet továbbítja a bv. bíróhoz a döntés érdekében, aki az elítélt, vagy a védő által benyújtott kérelem esetében meghallgatást tart, egyébként meghallgatás nélkül, az iratok alapján dönt. Meghallgatás nélkül utasítja el a kérelmet a bíró, ha a reintegrációs őrizet elrendelését a törvény kizárja.

 

Felhívom a tisztelt olvasók figyelmét, hogy jelen írás kizárólag a közzététel idején hatályos jogi szabályozást mutatja be, tartalma időközben elavulttá válhat. Az itt írtak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, arra kizárólag előzetes időpontegyeztetést követően, személyesen van lehetőség.